robbanásveszély

Robbanásveszély olyan állapot vagy környezet, amelyben gyúlékony anyagok – például gázok, gőzök vagy finom porok – gyors égéssel nyomás- vagy hőváltozást okoznak, ami veszélyt jelent az emberekre és a környezetre. Az esemény lehet deflagráció (gyors égés) vagy detonáció (gyors robbanás).

Leggyakoribb források közé tartozik a gyúlékony gázok vagy gőzök jelenléte zárt vagy részben zárt terekben, illetve finom porok, például gabona por, faipari por vagy vegyi porok. Ilyen körülmények között gyújtóforrás nélkül is kialakulhat robbanás.

A robbanásveszélyt három alapvető tényező együttes jelenléte okozza: gyújtóforrás (szikra, hő, elektrosztatikus feltöltődés), gyúlékony felhő vagy porfelhő és oxidálószer-környezet; továbbá a tér vagy berendezés zártsága vagy tömörítése, amely a nyomás felhalmozódását segíti.

Megelőzés és védelem: a gyújtóforrások kizárása vagy kontrollálása, megfelelő szellőztetés és karbantartás; szükség esetén inertizálás (például nitrogénnel); földelés és összekötés a statikus feltöltődés és szikraképződés megelőzésére; robbanásbiztonságra tervezett berendezések használata; kockázatértékelés alapján megfogalmazott robbanásvédelmi terv; szükség esetén robbanás- vagy tűzvédelmi rendszerek és védőintézkedések alkalmazása.

Környezeti és jogi keretek: a robbanásveszélyes környezetekkel kapcsolatos követelményeket az európai uniós ATEX-direktívák és a kapcsolódó EN-szabványok írják elő, amelyek osztályozzák a területeket, a berendezéseket és a munkavédelmi követelményeket. A kockázatértékelés és a megfelelő biztonsági intézkedések alapvetőek.