rendszerhíváskészlete

A rendszerhíváskészlete, vagy angolul syscall set, egy adott operációs rendszer vagy környezet által a felhasználói programok rendelkezésére bocsátott rendszermag függvények gyűjteménye. Ezek a függvények teszik lehetővé a programok számára, hogy alapvető operációs rendszer szolgáltatásokat kérjenek, mint például fájlműveletek végrehajtása, memória kezelése, folyamatok létrehozása és kommunikációja, vagy hálózati kapcsolatok létesítése.

Amikor egy felhasználói programnak szüksége van egy ilyen alapszintű szolgáltatásra, például egy fájl megnyitásához, akkor egy rendszerhívást kezdeményez. A rendszerhívás átirányítja a program végrehajtását a felhasználói módból a kernel módba, ahol a rendszermag tudja végrehajtani a kért műveletet megfelelő jogosultságokkal. Miután a rendszermag befejezte a feladatot, az eredményt visszaküldi a felhasználói programnak.

A rendszerhívások interfészt képeznek a felhasználói alkalmazások és az operációs rendszer magja között, biztosítva a biztonságot és a stabilitást azáltal, hogy központosítva kezelik az erőforrásokat és a privilégiumokat. Minden operációs rendszernek megvan a maga egyedi rendszerhíváskészlete, bár vannak bizonyos funkcionális hasonlóságok a különböző rendszerek között, különösen a POSIX kompatibilis rendszereknél. A rendszerhívások ismerete alapvető fontosságú az alacsonyszintű programozás, az operációs rendszerek működésének megértése és a rendszerszintű hibaelhárítás szempontjából.