reinnerváció

A reinnerváció a denervált szövetek idegellátásának visszanyerését jelenti, amely akkor jön létre, amikor az ideg sérülése után az axonok újra növekednek és visszatérnek a célszövethez. Gyakran a perifériás idegrendszerben figyelhető meg, ahol a célizomzat vagy más szövet néhány hónapon belül újra beidegződhet. A központi idegrendszerben a reinnerváció korlátozottabb és nagyrészt a plaszticitásra épül.

A regeneráció mechanizmusa magába foglalja a distalis ágak Wallerian degenerációjának lezárulását, a proximalis törzs regenerációját és Schwann-sejtek vezető útvonalát a Büngner-szalagok formájában. Az axonok növekedési sebessége általában 1–3 milliméter naponta; a célhoz vezető út hosszától és a környezeti tényezőktől függően hónapokig vagy évig is eltarthat a helyreállítás.

Általános megkülönböztetés van a tényleges reinnerváció és a kollaterális sprouting között. Igaz reinnervációkor az eredeti motoros egységeket vagy receptorokat célzó axonok térnek vissza; kollaterális sprouting esetén a szomszédos idegek ágainak íródnak be a denervált rostokba. Gyakran előfordulhat rosszul irányított regeneráció, amely synkinesishez vagy ingerléssel járó zavaro whoz vezethet. A végeredmény függ a sérülés helyétől, a távolságtól és a beteg korától.

Klinikai alkalmazások közé tartozik a neurorrhaphia, idegátültetés (idegtranszfer) és autológ ideg graftok használata. A reinnerváció javítása érdekében fizioterápia, célzott gyakorlatok és elektromos stimuláció is alkalmazható. A rehabilitáció a sérült funkciótól és a központi plaszticitástól függ.

Prognózisa változó: rövidebb távolságú céloknál nagyobb esély a funkcionális visszanyerés, hosszú távolság esetén pedig kisebb a siker esélye. Komplikációk közé tartozik neuroma képződése, részleges vagy teljes hiányzó innerváció és synkinesis.