célszövethez

Célszövethez vagy a célszövethez közeli célzás olyan fogalomkör, amely a gyógyszerek, képalkotó eszközök vagy gén- és sejtkészítmények olyan célzott szállítását írja le, amely csak vagy elsősorban a kiválasztott szövetben vagy szervben hat. A cél a lokális koncentráció növelése és a nem kívánt expozíció csökkentése.

A célzás két fő megközelítése létezik. A passzív célzás a szer biokémiai és fizikai tulajdonságain alapul, például méret, töltés vagy felszíni jegyek miatt felhalmozódik bizonyos szövetekben, jellemzően tumorsejtek közelében az úgynevezett EPR-hatáson keresztül. Az aktív célzás olyan felületekhez vagy receptorokhoz kötődő kölcsönhatásokat használ, amelyek adott szövetekben vagy sejttípusokban túlreprezentáltak; például antitestek, peptides vagy aptamerek segítenek a szubsztrátot a kívánt helyre juttatni.

Kiszolgáló eszközök közé tartoznak a gyógyszer-konjugátumok (például antitest-drug conjugates), nanostrukturák (liposzómák, polimer nanoszerek, dendrimerek), prodrugok és génterápiás vektorok. A célzást diagnosztikai alkalmazásokban célzott kontrasztanyagokkal is megvalósítják, hogy a képalkotásban a vizsgált szövet jobban látható legyen.

Előnyök között szerepel a hatékonyság növekedése és a toxikus mellékhatások csökkentése, a kihívások pedig a célszövetek heterogenitása, biológiai gátak átlépésének nehézségei, immunogenitás és off-target felhalmozódás. A terület folyamatosan fejlődik, különösen onkoterápiában, képalkotásban és genoterápiában.