pünkösdieket

A pünkösdieket a pünkösdista keresztényekre utaló kifejezés, amely a Szentlélek élő tapasztalatára és a lelki ajándékok működésére helyezi a hangsúlyt. A mozgalom a protestáns kereszténység része, és jellemző elemei közé tartozik a kegyelemből fakadó újjászületés élménye, a nyelveken szólás, a gyógyítás és a próféciálás hangsúlyozása, valamint a missziói szellem és a személyes hitvallás.

A pünkösdiek eredetileg az 1900-as évek elején alakultak az Egyesült Államokban, nyomukban gyors nemzetközi elterjedéssel. A mozgalom elérte Európa különböző részeit is, így Magyarországot is. Magyarországon a pünkösdiek a 20. század folyamán jelentek meg, és a kommunista időszakban gyakran korlátozták vallási tevékenységüket; a rendszerváltás után pedig erőteljesebb hálózattal és közösségi élettel folytatódtak a tevékenységek.

A pünkösdiek hitvitája a Szentlélek keresztyén tapasztalatának és a gyakorlatban megnyilvánuló ajándékoknak a gyakorlati megélését hangsúlyozza. Velük kapcsolatban gyakori a gyülekezeti liturgia központi szerepe, a missziói munka, a személyes evangelizáció és a közösségi élet erősítése. A tanítások különböző helyeken kis mértékben eltérhetnek, de központi marad a Szentlélek megkeresztelése és a személyes hitélmény.

Magyarországon a pünkösdieket több gyülekezet és szerveződés tömöríti; a legnagyobb közösségek közé tartozhat a Magyar Pünkösdi Egyház és hasonló regionális összefogások. Ezek a közösségek látásmódjukban és gyakorlataikban is hangsúlyozzák a hit megélését, a közösségi szolgálatot és a vallási szabadgondolkodás bizonyos keretek közötti megőrzését.