pénzkeringés

Pénzkeringés a gazdaság pénzének folyamatos átáramlását jelenti a lakosság és a vállalatok között a tranzakciók lebonyolításához. A pénz nem csak készpénz: a bankbetétek és elektronikus pénzek is részei a forgalomnak. A pénzkeringés célja, hogy közvetítő eszközként szolgáljon, értékmérő legyen, és megőrizze az értéket hosszabb távon.

A pénzkínálat a gazdaságban több kategóriában mérhető: M0 a készpénz, amit a gazdaságban használunk; M1 M0 plusz a forgalomban lévő bankszámlapénz; M2 pedig M1 plusz rövid lejáratú betétek. A pénzkeringés ütemét a forgási sebesség (V) határozza meg, amely azt mutatja meg, hányszor fordul az egy pénzegység egy adott időszak alatt. Az összefüggés MV = PY vagy MV = PT (ár- és kibocsátási mutatóknak megfelelő változat).

A pénzkeringést elsődlegesen a jegybank befolyásolja monetáris politikai eszközeivel: kamatlábak, tartalékráta és nyílt piaci műveletek révén alakítja a bankok likviditását és a hitelkeresletet. A kereskedelmi bankok, háztartások és vállalatok közti kölcsönösszegek és fizetési rendszerek jellegéből adódóan a pénz gyorsabban vagy lassabban kerül a gazdaságba. A technológiai fejlődés – például online fizetések, bankkártyák, e-pénzek – szintén fokozza a pénz átáramlását, és a készpénz használata a csökken.

Az aktuális viták közé tartozik a készpénz arányának változása, a digitális fizetési rendszerek térnyerése és a banki szolgáltatások digitalizációja, amelyek befolyásolják a pénz gyorsaságát. A pénzkeringés alakulását a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás figyelembevételével figyelik meg, mert a túl gyors vagy túl lassú forgás inflációt, növekedést és értékvesztést okozhat.