pulzusradarokkal
A pulzusradarokkal, vagy impulzusradarokkal foglalkozó technika olyan radarrendszerek összessége, amelyek rövid elektromágneses impulzusokat bocsátanak ki, és a visszavert jel időbeli és gyakorlati jellemzőit elemzik a célpontok meghatározására. A rendszer a bocsátott impulzusok időeltolódását mérve határozza meg a távolságot, míg a Doppler-eltolódásból a célpont mozgási sebességét becsli. A pulzusok jellemzői közé tartozik az impulzushossz, az ismétlődési frekvencia (PRF) és a teljesítmény.
Működési elv: a készülék egy impulzust küld, majd várja a visszatérő jelet, amelynek érkezési idejéből a távolságot
Típusok és alkalmazások: a pulzusradarokkal azonosíthatók és mérhetők például repülőgépek és más objektumok távolsága és mozgása.
Előnyök és korlátok: a pulzusradarokkal nagy távolságok és gyors mozgások is detektálhatók, és a jelfeldolgozás révén
Történelem és fejlődés: a pulzusradar-koncepció az 1930-as években jelent meg, és a második világháború alatt jelentős