puffadás

Puffadás, vagy hasfúvódás, a hasban érzett teltségérzet vagy felfúvódás. A panasz gyakran gázképződéssel jár, és előfordulhat a has megfeszülése vagy a has méretének átmeneti növekedése. A tünetek közé tartozik a feszítő érzés, a böfögés és a székelés utáni diszkomfort.

Okai közé tartozik a normál levegőnyelés és a bélben keletkező gázok mennyisége, valamint a fermentációt előidéző élelmiszerek fogyasztása. Gyakori okok: tejcukor-intolerancia, bizonyos szénhidrátok (például FODMAP-tartalmú étrend), irritábilis bél szindróma, székletürítési zavarok és terhesség. Ritkábban organikus betegségek állhatnak a háttérben, például cöliákia, gyulladásos bélbetegségek vagy kisbélbaktérium-túlfertőzés (SIBO).

Tünetek és figyelmeztető jelek: a puffadás gyakran átmeneti, de ha tartós vagy kísérő tünetek jelentkeznek, orvosi kivizsgálás szükséges. Ilyenkor előfordulhat véres széklet, fogyás, láz, erős hasi fájdalom vagy súlyos distenzió.

Diagnózis: az orvosi anamnézis és fizikai vizsgálat mellett célzott vizsgálatokra lehet szükség. Kilégzési tesztekkel vizsgálják a laktóz- vagy fruktóz-intoleranciát és a SIBO-t, továbbá laboratóriumi vizsgálatok vagy képalkotó vizsgálatok is felmerülhetnek.

Kezelés: a kiváltó ok feltárása és a tünetek enyhítése a cél. Általános megközelítés: étrendi módosítás (gázképző ételek csökkentése, szükség esetén alacsony FODMAP diéta szakember felügyeletével), étkezési szokások optimalizálása, rendszeres testmozgás. Szükség esetén alkalmazhatók simetikon alapú készítmények, laktáz enzimek tejcukor-intolerancia esetén és bizonyos probiotikumok. Bizonyos esetekben IBS/IBD kezelése vagy szakmai felügyelet alatt alacsony FODMAP diéta alkalmazása javasolt.

Prognózis és megfigyelés: a puffadás általában jól kezelhető, de tartós vagy súlyos tünetek esetén orvosi vizsgálat szükséges. Megelőzéshez érdemes figyelni az egyéni toleranciát, követni az étkezési rutint és a testmozgást.