gázképz

A gázképzés (gázképződés) a folyamat, amelynek során gáz keletkezik és felszabadul vagy kilép oldatból. A jelenség lehet fizikai, amikor oldott gáz válik ki vagy szabadul fel nyomás- vagy hőmérsékletváltozás hatására, és lehet kémiai, amikor a reakció során új gáz keletkezik.

Kémiai gázképződés példái közé tartozik a sav-karbonát reakciók, amelyek CO2-t termelnek. Például a sav és a karbonát reakciója során Na2CO3 + 2 HCl -> 2 NaCl + H2O + CO2 történik. A fémek savval történt érintkezése gyakran hidrogént ad fejődésre: Zn + 2 HCl -> ZnCl2 + H2. A karbonátok termikus bomlása is CO2-t eredményez, például CaCO3 -> CaO + CO2. Bizonyos reakciók során ammónia (NH3) vagy kén-hidrogén (H2S) is képződhet.

Fizikai gázképződés akkor fordul elő, amikor egy oldatból vagy rendszerből a gáz a környezetbe távozik anélkül, hogy kémiai reakció zajlana le. Például szénsavas italokban oldott CO2 kilép a folyadékból a nyomás csökkentése vagy a hőmérséklet emelkedése hatására. Elektrolízis vagy más fizikai folyamatok is okozhatnak gázképződést. A jelenség megfigyelhető buborékképződés formájában és mérhető gázmennyiség vagy térfogat alapján.

Fontos a biztonság és a környezetvédelmi szempont: a gázképződést megfelelő szellőztetéssel és nyomáskiegyenlítéssel kezelni kell, különösen veszélyes vagy gyúlékony gázok esetén. Alkalmazási területei közé tartozik a laboratóriumi kísérletek és bizonyos ipari folyamatok, ahol a gáztermelés következtében nyomás vagy reakciósorok befolyásolhatók.