gázképzdés

Gázképződés a gáznemű anyagok keletkezésének általános folyamata, amely különböző rendszerekben fordul elő. Lehet kémiai, biológiai vagy geológiai eredetű, és előfordulhat oldott vagy felhalmozódott formában. A folyamatok általában a molekulák átalakulásával vagy mikroorganizmusok aktivitásával hozzák létre a gázokat.

Kémiai és fizikai okokból a gázképződés során gáznemű termékek szabadulhatnak fel reakciók közben. Ilyenek például sav-bázis reakciók, szerves anyagok bomlása vagy termikus/oxidációs folyamatok eredményei, amelyek közvetlenül CO2, H2 vagy H2S keletkezéséhez vezetnek. Számos rendszerben a hő, nyomás és összefüggő kémiai reakciók határozzák meg a gázok típusát és mennyiségét.

Biológiai gázképződés a mikrobiális aktivitás eredménye. Az erjedés és az anaerob bomlás során szintén CH4, CO2 és néha H2S képződhet. A táplálkozás és a bélrendszeri mikroflóra fermentációja is CO2-t és H2-t termel, amely a bélgázok fő összetevői közé tartozik.

Geológiai értelemben a gázképződés során a szerves anyagok hosszú földtani idő alatt változnak át természetes gázokká, elsősorban metán. A folyamat a kőzetek mélyén, nyomás és magas hőmérséklet hatására zajlik, és a földtani környezet­től függően különböző gáztömegeket eredményez.

Az ipari és infrastrukturális rendszerekben a gázelőidéződés nyomásnövekedést és szivárgásokat okozhat. A mérés és kontroll alapelvei közé tartozik a nyomás- és gázkoncentráció-szint mérés, a szellőzés és a megfelelő anyagválasztás.