protisztákat

Protiszták a legtágabb eukarióta csoportot jelentő fogalom, amelybe azok az élőlények tartoznak, akik nem sorolhatók sem a növényekhez, sem az állatokhoz, sem a gombákhoz. Hagyományosan egysejtű vagy egyszerű kolóniákat alkotó szervezeteket foglaltak közé, például algákat, protozoákat és nyálkagombákat. Ma a molekuláris filogenetika szerint a protiszták nem egységes evolúciós ág: a csoport inkább tájékoztató kategória, amely több, távoli eukarióta törzset foglal magába.

A diverzitás rendkívüli, és az életformák között lehetnek egysejtűek (amőbák, ciliáták, flagelláták), kolóniák vagy egyszerű multicelluláris formák, valamint fotoszintetizáló algák (zöld- és barnalgák), és nyálkagombák is.

Sejtjeik eukarióták: maggal és membránnal elhatárolt sejtorganellumokkal rendelkeznek. Reprodukciójuk változatos: osztódás, bujtatás, illetve sok fajban szexuális ciklus is előfordulhat (meiózis és egyesülés). Élőhelyük széles: nedves környezetben, talajban és vízben fordulnak elő, és ökoszisztémáikban fontos szerepük van primer fotoszintézissel, bomlással és szimbionta vagy patogén életmóddal egyaránt.

Az evolúciós szemszögből a protiszták alapvetően megmutatják, hogyan alakult ki a modern eukarióták belső diverzitása: a mitokondriumok és kloroplasztok eredete endoszimbiózis révén vezethető le. A modern taxonómiában a Protista nem önálló királyság, hanem több nagy törzsbe osztják őket (például SAR, Archaeplastida, Excavata).