progesztinek

Progesztinek a szintetikus vagy félszintetikus progeszteron-származékok csoportját jelentik, amelyek a természetes progeszteron hatását utánozzák a szervezetben. Fő célpontjuk a progeszteron receptorokhoz való kötődés, ennek eredményeképpen gátolhatják vagy modulálhatják a peteérést, megvastagíthatják a méhnyak nyálkáját, és közvetve átalakíthatják a méhnyálkahártya felépítését.

Működési mechanizmusuk kulcseleme a hipotalamusz–hipofízis tengely gátlása és a luteális fázis támogatása, ami elnyomhatja az ovulációt. A progesztinek továbbá befolyásolják a méhnyálkahártya érését és a méh körüli nyák összetételét, ami csökkentheti a megtermékenyítés esélyét és a terhesség megőrzését.

Felhasználási területeik között kiemelkedően szerepel a fogamzásgátlás (például kombinált orális fogamzásgátlókban vagy progestin-tartalmú egyedülálló tablettákban, implantátumokban és injekciókban), valamint a hormonpótló terápia a menopauza tüneteinek kezelése során. Emellett számos nőgyógyászati állapot kezelésében alkalmazzák, például endometriózisban, súlyos menorrhoéban vagy bizonyos vaginális/nyálkahártya rendellenességekben.

Különböző progesztinek különböző farmakológiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Többek között eltérő lehet a libido-szinten, az androgén aktivitásuk mértéke vagy antiandrogén/mineralokortikoid hatásuk. Például egyes progesztinek erősebb androgén aktivitást mutathatnak, míg mások antiandrogén vagy antimineralokortikoid hatást tanúsítanak.

Biztonság és kockázatok: a progesztin-alapú készítmények használata előtt fel kell mérni a terhesség, vérrögképződésre való hajlam, máj- vagy vesebetegség kockázatát. Mellékhatások között előfordulhat vérzéskimaradás vagy vérzésszakaszok, hangulatingadozás, fejfájás és testsúlyváltozás. Kontraindikált lehet terhességben vagy bizonyos súlyos betegségek esetén. A választott progesztin típusa egyéni kockázatok és terápiás célok alapján történik.