ozmolaritásúak

Ozmolaritásúak olyan anyagok vagy oldatok, amelyek ozmolaritása meghatározható, azaz literenként számított osmotikusan aktív részecskék összes koncent­rációja jellemzi őket. Az ozmolaritás mértékegysége általában Osm/L vagy milliosmól per liter (mOsm/L). Ez a fogalom a részecskék számától és azok becsült disszociációs viselkedésétől függ, ezért ugyanazon oldóanyagot különböző körülmények között más-más ozmolaritás jellemezheti.

A fogalom gyakorlati megfelelője az osmolaritás, amelyet isotóniás, hipertóniás vagy hipótóniás oldatok csoportosításánál használnak. Az ozmolaritás számítása általában a következőképp történik: Osmolarity = sum_i c_i · i_i, ahol c_i az oldat i. oldószerre vonatkozó molaritása (mol/L), i_i pedig a van't Hoff-faktor, amely az adott oldott részecske elektrolytté való disszociációja alapján ad meg, hány részecskét ad hozzá az oldathoz.

Példák: fiziológiás környezetben a plazma ozmolaritása körülbelül 275–295 mOsm/L. 0,9%-os NaCl oldat körülbelül 308 mOsm/L; 5%-os glükóz oldat viszont közel 278 mOsm/Lnek felel meg. Olyan oldatok, amelyek nagyobb ozmolaritásúak (hipertóniás), víz kifelé húzhatják a sejtből; hipótóniás oldatok víz beáramlását okozhatják.

Mérését oszmetométerrel vagy oszptométerrel végzik, de a képletben szereplő i_i tényező és a koncentráció hatására való eltérés miatt valódi oldatoknál korrekciók szükségesek. Az ozmolaritás alapvető szerepet játszik az orvostudományban, élettanban és élelmiszer-technológiában az oldatok összetételének és vízmozgásának értelmezésében.