opciós

Az opciós szerződés egy derivatív pénzügyi eszköz, amely alaptermékre (részvény, részvényindex, deviza vagy árupiaci termék) vonatkozó jogot biztosít a jogosult számára, hogy meghatározott árfolyambAN vásároljon vagy adjon el az adott időszakon belül, anélkül, hogy kötelezettséget vállalna a végrehajtásra. A jogosult által fizetett prémium az opció ára. Két alapvető típusa a call opció és a put opció. A call opció joga a vásárlásra, a put opció joga az eladásra. A call vásárlója általában az árfolyam emelkedésére számít, a put vásárlója pedig az esésére.

Az opciók stílusa lehet amerikai vagy európai: amerikai opciót a lejáratig bármikor ki lehet gyakorolni, európait pedig csak a lejárat napján. A szerződésekben meghatározott tényezők a strike ár (gyakorlati ár), a lejárat dátuma és az alaptermék, továbbá a prémium, amelyet az opció vásárlója fizet. Továbbá lehet készpénzben rendezett vagy tényleges szállítással történő elszámolás.

A piacokon az opciókat általában tőzsdén forgalmazzák, standardizált kontraktusokra és clearinghouse garancia alatt. Léteznek OTC opciók is, egyedi feltételekkel. Az opciós stratégiák közé tartozik a hedging (védő ügyletek), spekuláció és bevételi lehetőségek generálása (írt opciók). Fontos kockázatok közé tartozik a prémium teljes elvesztésének kockázata, az időérték csökkenése és a piaci mozgásokból adódó kockázatok; a görög tényezők (delta, gamma, theta, vega, rho) pedig a kockázat kitettségét mérik.