oltásokra

Az oltások (vakcinák) olyan készítmények, amelyek immunválaszt váltanak ki, hogy a szervezet memóriasejteket alakítson ki a megcélozandó kórokozóval szemben. Így a későbbi fertőzés gyakran megelőzhető vagy oltás után enyhébb formában jelentkezik. A vakcinák különböző elveken alapulhatnak: élő attenuált vagy inaktivált kórokozókat tartalmazó készítmények, toxoidok, subunit vagy fehérjealapú vakcinák, valamint modern technológiákon alapuló mRNS- vagy vírusvektoros vakcinák.

A fejlesztés és engedélyezés általában fázisokra bontott klinikai vizsgálatokkal történik, amelyek felderítik a hatékonyságot és a biztonságot. A hatóságok – nemzetközi és regionális szervezeteket is bevonva – értékelik az adatokat, és engedélyt adnak a forgalomba hozásra, majd a termékeket farmakovigilancia figyeli a forgalmazás után.

Az immunizációs programok célja a személyes védelem mellett a közösségvédelmet is erősíteni: az oltási ütemtervek meghatározzák, ki mikor és milyen oltást kap, kiemelten figyelembe véve a kisgyermekeket, a terhes nőket, az időseket és egészségügyi dolgozókat. A magas átoltottság hozzájárul a járványok megelőzéséhez és időnként a kollektív immunitás kialakulásához.

Biztonság és megfigyelés: az oltások általában nagyon jó tolerálhatóságot mutatnak, a gyakoribb mellékhatások közé sorolhatók a helyi fájdalom, fáradtság vagy láz. Ritkán súlyos események fordulnak elő; ilyen esetekben a közegészségügyi és gyógyszerészeti hatóságok kivizsgálják és megfontolják a szakmai ajánlásokat. A közvélemény számára fontos, hogy a források megbízhatóak legyenek, és a döntéseket alátámasztó tudományos adatokokat figyelembe vegyék.