memóriasejteket

Memóriasejtek a számítógépes memóriák alapvető tárolóegységei, amelyek egy bit információt képesek tárolni. A memóriasejtek lehetnek volatilisek vagy nem volatilisek. Volatilis sejtek esetén az adat a tápfeszültség nélkül elveszik, míg nem volatilis sejtek megőrzik az adatot tápellátás nélkül is.

Általában tömbökben szerveződnek, melyeknek sorvonalai (word lines) és bitvonalai (bit lines) keresztmetszetében érhetők el. A címezést dekóder végzi, a kiválasztott cellába történő írást és olvasást pedig szenzor-erősítők (sense amplifiers) és vezérlő áramkörök koordinálják.

A memóriasejtek fő típusai közé tartoznak:

- DRAM (dinamikus RAM): egy tranzisztorból és egy kondenzátorból álló cella (1T1C). A kondenzátor töltése reprezentálja a bitet. Nagy sűrűségű, de a tartalmat gyakran frissíteni kell, ezért a memória ciklikusan feltöltődik.

- SRAM (statisztikus RAM): általában hat tranzisztorból álló cella (6T). Gyorsabb és stabilabb, de terjedelmesebb és drágább, ezért kevesebb memóriában használatos, például a gyorsítótárakban.

- Nem volatilis memóriák: Flash memória, melyben a töltéshordozó a hordozóban lévő, vagy töltéssel rögzített állapotot tárolja. Nem megismétlődő, de korlátozott program/gyorsítási ciklusokkal rendelkezik. Egyre szélesebb körben használják SSD-kben és más tartós tárolókban.

Egyéb technológiák közé tartoznak a MRAM, PCM és ReRAM, amelyek belső fizikai állapotuk megváltoztatásával tárolják az adatokat és nem feltétlenül igényelnek állandó frissítést.

A memóriasejtek fejlesztése a sűrűség, a sebesség és az energiahatékonyság javítását célozza, miközben a hozott hibák és a változékonyság kezelése is kritikus.