nyomásértékek

Nyomásértékek olyan értékek, amelyek meghatározzák, hogy egy felületre hirtalmas erő mekkora felületre hat. A nyomás a felületre merőlegesen ható erő per egységnyi terület, és skalár mennyiség. Az SI mértékegység a pascal (Pa), amely 1 N/m²-nek felel meg. Gyakori kisebb-nagyobb egységek a kilopascal (kPa) és a megapascal (MPa). A meteorológiában és a gyakorlati életben gyakran használt egységek a bar (1 bar = 100 000 Pa) és a milliméter higany oszlophoz kötött mmHg, ahol 1 atm ≈ 101 325 Pa és ≈ 760 mmHg. Szélesebb körben előfordul még a hPa (hektopascal), ahol 1 hPa = 100 Pa.

A nyomásértékek típusai közé tartozik az abszolút nyomás, a gauge (közvetlenül a környezeti nyomáshoz viszonyított) nyomás, valamint a differenciáls nyomás, amely két hely közötti nyomáskülönbséget jelent. Az abszolút nyomás a vákuumhoz viszonyított nyomás, a gauge nyomás pedig a környezeti nyomástól eltérő oldalt jelzi. A méréshez használt eszközök közé tartoznak a manométerek (pl. U‑csöves vagy elektronikus), a bourdon csövek és a barométerek; az eszközök lehetnek analóg vagy digitálisak.

A nyomásértékek különböző területeken értelmezhetők és használhatók. M mérnöki tervezésben és hydraulikában gyakran MPa-ban vagy kPa-ban adják meg. Meteorológiában általában hPa-ban vagy Pa-ban mérik a légköri nyomást. Orvosi kontextusban a vérnyomás értékeit mmHg-ban adják meg (például 120/80 mmHg), ahol a szisztolés és diasztolés értékek a szív funkcióját mutatják. A nyomásértékek értelmezéséhez figyelembe veszik a mérés körülményeit és a használt eszköz korlátait.