nyilvánulás

Nyilvánulás is a magyar főnév, amely a nyilván (nyilvános, nyilvánvaló) szóhoz kapcsolódó -ás képzővel képzett kifejezés. Eredetileg az a cselekvés vagy állapot jelentését hordozta, amikor valami belső, rejtett jellegzetesség vagy folyamat láthatóvá válik.

A szó legáltalánosabb értelemben olyan külső, látható vagy észlelhető megnyilvánulást jelöl, amely egy belső állapotot, tulajdonságot vagy jelenséget fejez ki. Használható tudományos, filozófiai és hétköznapi szövegekben egy jelenség vagy folyamat megnyilvánulásának leírására. Példák: a jelenség nyilvánulása a megfigyelésben; egy betegség nyilvánulása tünetek formájában; egy személy vagy csoport viselkedése nyilvánulási formát ölt.

Orvosi kontextusban gyakran a tünetek megjelenésére utal: a betegség nyilvánulásai lehetnek például fájdalom, láz vagy kiütés. Filozófiában vagy a természettudományban a nyilvánulás szó a jelenség külső megjelenését jelöli, amely alapján következtetéseket lehet levonni az alapvető mechanismusról. A köznyelvben a nyilvánulás szó használható a kifejezés, a nyelvi vagy kulturális megnyilvánulás jelentésében is, például nyelvi nyilvánulások vagy kulturális nyilvánulások formájában.

Összefoglalva a nyilvánulás a belső állapot külső, észlelhető kifejeződése, legyen az tudományos, orvosi vagy mindennapi nyelvi kontextusban. Szinonimái közé tartozik a megnyilvánulás és a kifejezés.