neurosteroidként

Neurosteroidként olyan szteroid molekulákat értünk, amelyeket az idegrendszerben, elsősorban az agyban állítanak elő és neuromodulátorként vagy neuroprotektív tényezőként működnek. Ezek lehetnek endogén szteroidok, amelyeket de novo, a neuronokban vagy gliasejtekben szintetizálnak, illetve olyan szteroidok, amelyeket a perifériáról szállítanak be, majd a vér-agy gáton keresztül bejutva hatnak az agyra. A legismertebb neurosteroidok közé tartoznak az allopregnanolon, a pregnanololon, a THDOC, a pregnenolon és a DHEA.

Fő mechanizmusuk a GABA_A receptorok pozitív allosztérikus modulációja, amely nyugtató és antikonvulzív hatást eredményezhet. Ezenkívül különféle neurosteroidok kölcsönhatásba léphetnek NMDA receptorokkal és más célpontokkal, és gyors, nem genomikus hatásokat is kiválthatnak, s egyesek genomikus hatásokkal is rendelkezhetnek a klasszikus szteroid receptorokon keresztül. A hatások intenzitása és jellege függ a konkrét szteroidtól, a koncentrációtól és a környezettől.

Termelés és eloszlás tekintetében az agyban a koleszterolból de novo szintetizálódik a szteroidok nagy része a mitochondriális szteroidogenézis útvonalán. Neuronokban és astrocytákban keletkezhetnek, és néhány esetben a perifériás forrásból származó szteroidok is bejutnak a központi idegrendszerbe. A neurosteroidok lokálisan, gyorsan fejthetik ki hatásukat, és szükség esetén a vér-agy gáton át is befolyhatnak az agyi hatásokba.

Élettani jelentőségük magában foglalja a hangulat szabályozását, a stresszre adott válaszokat, a tanulás és memória folyamatait, valamint a neuronális túlélést és a mielinizációt. Patológiás állapotokban összefüggésbe hozhatók szorongásos rendellenességekkel, depresszióval, epileziával és neurodegeneratív betegségekkel. Klinikai kutatások folynak neurosteroid-analógok és prekurzorok terápiás alkalmazásának értékelésére, például antikonvulsív vagy antidepresszáns célokra.