nemesek
Nemesek, vagy nemesség, a Magyar Királyság középkori és kora-kori társadalmának olyan felemelt társadalmi rétege volt, amelyet a király által adományozott birtokokkal és kiváltságokkal ruháztak fel. A nemesek szabad földbirtokosokként, katonai kötelezettséggel és jogi privilégiumokkal rendelkeztek, és státuszuk többnyire örökletes volt. A nemességhez tartozás nem csupán cím volt, hanem jogok és hatalom kapcsolata a királyi hatalommal és a társdalmi renddel.
A nemesség létrejötte és fejlődése összefonódott a feudális szerkezettel. A 12–13. században erősödött az egyes tartományi
A nemesség belső tagoltsága magában foglalta a kisnemesek és a magasrangú nemesek közti különbségeket, például bárók,