mikrovaskuláris

Mikrovaskuláris vagy mikrocirkuláció a legkisebb erek hálózatait öleli fel, ide tartoznak az arteriolák, kapillárisok és venulák, valamint a kapillárisat környező postkapilláris vírendszer. Fő feladata a szövetek közvetlen anyagcseréje: gázcsere (oxigén és szén-dioxid), tápanyagok és anyagcseretermékek cseréje, valamint a-testszövetek hőegyensúlyának szabályozása. A mikrocirkuláció funkcionális egységei közé tartoznak a kapilláris hálózatok, a kötőszövet közvetítésével létrejövő barrier funkció és a helyi véráramlás szabályozására szolgáló helyi erőforrások, például prekapilláris sphincterek és endothelium által közvetített jelátvitel.

A mikrovaskuláris rendszer szabályozása összetett. Az endothel sejtek endothel NO-t és más mediátorokat termelnek, amelyek a vaszkuláris tónust és permeabilitást befolyásolják. A vér átáramlását lokálisan befolyásolja a shear stress, a gyulladásos mediátorok és a metabolikus pótlások szintje. A mikrocirkuláció integrálja a perfúziót és a diffúziós átadást, miközben hozzájárul a szöveti homeosztázishoz és a gyógyulási folyamatokhoz.

Kórképek és klinikai relevancia. A mikrovaskuláris diszfunkció sok betegség meghatározó összetevője lehet, például cukorbetegségben vagy hipertóniában kialakuló mikrotápanyagleadású károsodások, diabeteses mikroangiopátia (retinopátia és nephropathia), agyi kisérbetegség és a mikrovaskuláris angina. A rendellenességek gyakran a kapilláris permeabilitás változásához, kapilláris ritkításához vagy arterioláris tónuszavarhoz vezetnek.

Diagnosztika és megközelítés. A mikrovaskuláris állapot felmérésére alkalmazhatók kapilláris mikroszkópos vizsgálatok, például körömágykapilláris vizsgálat, valamint noninvasív ingerlési vizsgálatok a endothel funkció mérésére. Kezelése a rizikófaktorok optimalizálására, vércukor- és vérnyomáskontrollra, életmód-változtatásokra és szükség szerinti gyógyszeres terápiára épül, célja a mikrokeringés stabilizálása és a kapcsolódó szövődmények megelőzése.