anyagcseréje

Az anyagcseréje (anyagcsere) a sejtekben és élő szervezetekben zajló összetett kémiai reakciók összessége, amelyek célja az energia előállítása, az építőanyagok előállítása és a bomlási folyamatok által létrejövő anyagok átalakítása. Az anyagcsere két fő ágra oszlik: katabolizmus, amely nagy molekulák lebontásával energiát szabadít fel, és anabolizmus, amely az összetett molekulák felépítését végzi.

Az anyagcsere alapját enzimek képezik, amelyek katalizálják a reakciókat, miközben energiaszállító molekulák, például ATP, NADH és FADH2 adják a szükséges energiát. A folyamatok részben a sejtben, főként a citoplazmában és a mitokondriumokban zajlanak; növényeknél a fotoszintézis is része lehet a szénanyagcserének.

A központi útvonalak közé tartozik a glikolízis (glükóz bomlása), a piruvát oxidációja és a citrátkör (Krebs-ciklus), valamint az oxidatív foszforiláció, amely ATP-t termel. Záróakkord lehet a lipid anyagcsere (beta-oxidáció és zsírsav-szintézis), valamint az aminosav-, nukleotid- és egyéb molekulák anyagcseréje. Bizonyos körülmények között fermentációra is sor kerül anaerob körülmények között.

A metabolizmus szabályozását hormonális jelzések (pl. inzulin, glükagon) és enzimek visszacsatolása végzi, és alkalmazkodik a táplálékbevitelhez, aktivitáshoz, hőmérséklethez és egyéb környezeti tényezőkhöz. Az anyagcsere zavarai vezethetnek számos betegséghez, ezért a metabolizmus megértése és befolyásolása egészségügyi szempontból fontos.

Összegzésként az anyagcsere biztosítja a létfontosságú molekulák előállítását és a sejt energiaszükségletének kielégítését, összekapcsolva a növekedést, a regenerációt és a környezeti alkalmazkodást.