metakogníciót

A metakogníció a saját gondolkodási folyamatainkról szerzett tudás és ezek szabályozásának képessége. Olyan ismereteket foglal magában, amelyek segítségével értjük, milyen stratégiák segítenek egy adott feladat megoldásában, és hogyan figyeljük, ellenőrizzük vagy módosítjuk saját gondolkodásunkat a hatékonyabb tanulás érdekében.

Két fő összetevője van: metakognitív tudás és metakognitív kontroll. A metakognitív tudás a feladatokkal, saját kognitív erőforrásainkkal és különböző stratégiákkal kapcsolatos ismereteket foglalja magában. A metakognitív kontroll a tervezés, a monitorozás és az értékelés folyamatait jelenti: milyen lépéseket választunk, hogyan követjük nyomon a haladást, és miként módosítunk stratégiákat a jobb eredmények érdekében.

Elméleti háttér. Flavell (1976) a metakogníció fogalmát a tudás és a szabályozó folyamatok összességének tekintette. A kognitív különbségek és a tanulási teljesítmény megértésében gyakran a Nelson és Narens modellje is hivatkozási alap, amely a megfigyelés és szabályozás kölcsönhatását írja le.

Fejlesztés és alkalmazás. A metakogníció fejleszthetőExplicit oktatási gyakorlatokkal, amelyek a tervezésre, a monitorozásra és az értékelésre ösztönöznek. Oktatási kontextusban a tanulók olyan tevékenységeket tanulhatnak meg, amelyek javítják problémamegoldó képességüket, önreflexiójukat és az átvihető tudás felhasználását.

Mérés és gyakorlati korlátok. A metakogníció mérésére használhatók önbeszámolók, gondolatolvasó (think-aloud) felvételek és teljesítményalapú feladatok. Bár a kapcsolatok a tanulási eredményekkel pozitívak, a mérések megbízhatósága és a kontextus befolyásolhatják az eredményeket.