mellékbetoldásként

Mellékbetoldásként olyan beillesztett mondatrész vagy kifejezés értelmezhető, amely a főmondat lényegi tartalmától elkülönül, mégis hozzátesz megjegyzést, magyarázatot vagy hangvételi árnyalatot. A jelenség gyakran a beszédben vagy írott szövegben szolgálja a beszélő szándékainak kifejezését anélkül, hogy a mondat alapállítása megváltozna.

Funkciói közé tartozik a magyarázat adása, a személyes álláspont vagy érzelem kifejezése, illetve a mondat fókuszának árnyalása. A mellékbetoldás lehet teljes mondatrész vagy rövid kifejezés; a kivitelezése pedig gyakran vesszőkkel, de előfordulhat gondolatjellel vagy zárójellel is. Gyakori formái közé tartoznak a bevezető vagy megerősítő kifejezések (például igaz, úgy értem), vagy olyan megjegyzések, amelyek a beszélő szemléletét tükrözik.

Példák:

- A találkozó 9 órakor kezdődik, úgy értem, mindenki ott legyen.

- A park nagyon szép, nos, a hétvégén sokan látogatják.

- Az út hosszú, hát, fáradtan érkeztünk.

Megjegyzések: A mellékbetoldásokat írásban gyakran vesszők vagy gondolatjel választja el a főmondattól, ritkábban zárójelek kerülnek használatba. A konstrukció nyelvi stílusműfajtól és a szöveg szándékától függően kerülhet elő vagy ki is hagyható, attól függően, milyen hatást kíván elérni a beszélő vagy író. Összefoglalva, a mellékbetoldásként egy olyan beillesztett kifejezés vagy mondatrész, amely lehetővé teszi a beszélő közvetlen hozzáállásának vagy magyarázatának beemelését a mondatba anélkül, hogy az alapvető értelem elvész.