meghatalmazásokban

Meghatalmazásokban a meghatalmazás olyan jogügylet, amelyben a meghatalmazó meghatalmazottjának ad felhatalmazást arra, hogy a meghatalmazó nevében és érdekében jognyilatkozatokat tegyen vagy jogi cselekményeket hajtson végre. A jogügylet lényege a bizalom és az, hogy a harmadik fél jogi hatást a meghatalmazott által közvetítve a meghatalmazóhoz kötődik. A meghatalmazott tehát olyan személy, aki az adott körben a meghatalmazó jogait gyakorolja.

A meghatalmazásoknak több típusa van. Lehet általános meghatalmazás, amely széles körű felhatalmazást ad, és lehet külön meghatalmazás, amely csak egy vagy néhány meghatározott ügyre terjed ki. Emellett beszélhetünk tartós vagy határozatlan időre szóló meghatalmazásról, amely a meghatalmazó halála vagy felmondása után is fennálló jogosultságot adhat vagy megszüntethető. A meghatalmazás formája és időtartama a jogi helyzettől függően változik.

Forma és hatály. A meghatalmazást általában írásban kell megtenni; a formai követelmények attól függnek, milyen ügyekre szól, és milyen jogi hatások érintettek. Bizonyos ügyekben a formai követelmények szigorúbbak lehetnek, például ingatlanügyekben vagy közérdekű ügyekben. A meghatalmazottat köteles a meghatalmazó érdekeinek szem előtt tartással eljárni, és csak a meghatározott keretben cselekedni.

Felmondás és megszűnés. A meghatalmazást bármikor visszavonni vagy módosítani lehet, ha a meghatalmazó ehhez jogában áll, és a visszavonás akkor hatályos, amikor a harmadik féllel vagy a meghatalmazottal közölték. A meghatalmazás megszűnik a megadott idő lejártakor, a feladat teljesítésével, a meghatalmazó halálával vagy a meghatalmazott jogi képességének megszűnésével is.

Összegzés. A meghatalmazások fontos eszközei a hatáskörök átruházásának és a személyes képviseletnek, lehetnek általános vagy célzottak, és formális követelmények mellett hatékonyan kezelhetik a jogi eljárásokban a megbízásokat.