lágyszöveti

A lágyszövet a test azon része, amely a csontozaton kívüli, lágy állományokat foglalja magába. Ide tartozik a kötő- és laza kötőszövetek, a zsír- és adipózus szövet, a vázizomzat, valamint a hozzájuk kapcsolódó idegek és erek. A lágyszövetek közé tartoznak továbbá a fascia, inak és szalagok, valamint a bőr alatti rétegek.

Összetételükben sejtek és extracelluláris mátrix található. Sejtjeik közé tartoznak a fibroblasztok, adipocyták, myocyták és Schwann-sejtek; az extracelluláris mátrixban kollagén, elastin és proteoglikánok találhatók. A vérellátást és nyirokkeringést kis- és közepes méretű erek biztosítják.

Funkciójuk közé tartozik a test stabilizálása, energiát tároló zsírszövet, mechanikai párnázás és védelem a mozgás közbeni terhelés ellen, valamint kapcsolódások a mozgásszervi rendszerhez. Emellett fontos szerepük van a gyógyulásban és az immunválaszban.

Klinikai vonatkozások: A lágyszövetek patológiái közé tartoznak a sérülések (izom- és ínsérülések, zúzadások), gyulladások és fertőzések, valamint lágyszöveti tumorok. A lágyszöveti szarkóma különféle histológiájú és viszonylag ritka, de komoly betegség lehet.

Diagnózis és kezelés: Képalkotó vizsgálatok közül az MRI a legfelvillantóbb módszer a szövetek részletes vizsgálatára; a diagnózist gyakran biopsziával erősítik meg. A kezelést általában a sebészeti eltávolítás, radioterápia és kemoterápia kombinációja jelenti, a típus és stádium szerint.