lipázokkal

Lipázoknak nevezzük azon enzimeket, amelyek zsírokat hidrolizálnak. A fő reakció során triglicerideket bontanak zsírsavakká és glicerin/glicerol származékokká, ami lehetővé teszi a lipidek megemésztését és a lipidanyagcsere szabályozását. A folyamat magában foglalja a különböző lipidek bontását a bél lumenében és a keringésben történő felhasználását is.

Fő típusai közé tartozik a gyomorban dolgozó lipáz, a lipáz gastricus, és a hasnyálmirigy által termelt lipáz, a pancreatic lipase. A lipáz gastricus a gyomorban kezdi meg a zsírok első hidrolízisét, savas közegben is aktív. A pancreas által termelt lipáz a vékonybélben végzi a fő hidrolízist; működéséhez szükséges a kolipázis és az epesavas sók jelenléte, amelyek segítik a zsírok felületének hozzáférhetőségét a szerszámhoz. A kolipázis egy fehérje kofactorként segíti elő a lipáz kötődését a micellákhoz.

Különféle lipázok vesznek részt a szervezet lipidanyagcseréjében: endotheliális lipoprotein lipase (LPL) a kapillárisok falán található, amely a keringő lipoproteinek triglicerideit bontja, így zsírsavak szabadulhatnak fel a szövetek számára; hepatic lipase (HL) a máj közelében bontja bizonyos lipoproteinek trigliceridjeit, hozzájárulva a HDL és IDL összetételének módosításához.

Élettani jelentősége a zsírok megemésztése és felszívódása, a triglyceridek lebontása a szövetek számára szükséges energia és építőanyag biztosítása érdekében. Zavarai hasnyálmirigy-elégtelenséggel és egyéb lipázaktivitási rendellenességekkel járhatnak, amely zsíremésztési zavarokat okoz. Ipari alkalmazások között szerepel lipázok felhasználása élelmiszeriparban, detergensekben és biotechnológiai folyamatokban.