készletnyilvántartási

Készletnyilvántartás a szervezeten belüli készletek mennyiségi és értékadataival kapcsolatos adatok rendszeres rögzítését és nyomon követését jelenti. Célja a készlet aktuális állapotának pontos tükrözése, az eszközérték meghatározása és az ellátási lánc hatékonyságának támogatása. A nyilvántartás lefedi a beérkező és kiadott árukat, az átszervezéseket, átcsoportosításokat és a selejtezéseket is.

Folyamatai közé tartozik a termékek azonosítása (kódolás, címkézés), a készletmozgások rögzítése (beérkezés, kiadás, áthelyezés, selejtezés), a készletszintek rendszeres ellenőrzése és a leltározás. Két fő megközelítés létezik: a folyamatos (perpetual) készletnyilvántartás, amely valós időben frissíti az adatokat, és az időszakos készletnyilvántartás, amely meghatározott időszakonként zár leltárt.

Az értékelés területén a készletnyilvántartást gyakran több értékelési módszerrel látják el: FIFO (First In, First Out), az átlagköltség (súlyozott átlag), és időnként más módszerek is alkalmazhatók. Az értékelés hatással van a pénzügyi beszámolásra, adókra és a gazdasági döntésekre a készlettel kapcsolatos költségek és nyereség meghatározásában.

Eszközök és rendszerek: lehet manuális nyilvántartás vagy számítógépes megoldás, például vállalatirányítási rendszerekben (ERP) integrált készletnyilvántartó modulok. A modern megoldások gyakran alkalmaznak vonalkódos vagy RFID-es azonosítást, automatizált beérkezési és kiadási folyamatokat, és felhasználói jogosultságokat a belső kontroll érdekében.

Jogi és intézményi szinten a készletnyilvántartás támogatja a pénzügyi beszámolást, adózási és hatósági követelmények teljesítését, valamint a belső ellenőrzéseket és auditokat. Pontos nyilvántartás nélkülözhetetlen a költségek optimalizálásához, a készletgazdálkodás hatékonyságához és a működés kockázatainak csökkentéséhez.