késleltetések

Késleltetések olyan időbeli eltolódást jelentenek a kiváltó esemény és annak hatása között. A jelenség minden olyan rendszerben jelen lehet, ahol a visszajelzés vagy a hatás késve jut el a működéshez, és előfordul különböző területeken, például számítógépes hálózatokban, vezérléstechnológiában, gyártásban, gazdasági modellekben vagy pszichológiában.

Típusai közé tartoznak a determinisztikus és a véletlenszerű késleltetések, valamint az állandó és a változó időtartamú késleltetések. Jelentős különbség van a feldolgozási késleltetés és az átviteles (propagációs) késleltetés között. A hálózati környezetben gyakori a továbbított üzenet időigénye és a késleltetés varianciája, amelyet jitternek is neveznek.

Vezérléstechnikai rendszerekben a késleltetés okozhat instabilitást, különösen a dinamikus rendszerekben. Olykor speciális technikákra van szükség a teljesítmény javításához, például dead time korrekció vagy késleltetés-kompenzációs eljárások alkalmazásával.

Hálózatok és számítástechnika terén a késleltetés mérhető latencyként és RTT-ként (round-trip time). A minőségi szolgáltatás (QoS) és a bufferelés segít a késleltetések és a jitter szabályozásában, hogy az alkalmazások megfelelően működjenek.

Gyártásban és az ellátási láncokban a lead time, a ciklusidő és a feldolgozási–és várakozási idők összessége adja a teljes átfutási időt, amely befolyásolja a termelés hatékonyságát.

Pszichológiában és gazdaságban az észlelt késleltetés befolyásolhatja a döntéshozatalt és a felhasználói élményt, például a reakciókészséget vagy a vásárlói bizalmat.

Mérés és kezelés során pontos időmérésre és szinkronizációra van szükség, gyakran NTP vagy más pontos időszinkronizációs protokollok alkalmazásával. Naplózás és elemzés segíti a késleltetések azonosítását és a rendszerek korszerűsítését.