kromatográfiával

Kromatográfia olyan analitikai eljárás, amely a keverékek összetevőinek elkülönítésére és azonosítására szolgál. Az elválasztás alapja a mobil fázis és a statikus fázis közötti kölcsönhatások különbözősége. A mobil fázis lehet folyadék vagy gáz, a statikus fázis pedig általában szilárd hordozó vagy folyadék-fázisú réteg. Az összetevők retenciója a két fázis közötti megoszlás szerint alakul.

Főbb ágai közé tartozik a gázkromatográfia (GC) és a folyadékkromatográfia (LC). GC során a minta gázban hordozó hordozón keresztül mozog, és a retenció a hőmérséklet kontroll alatt következik be. LC-ben a hordozó folyadék, a legelterjedtebb változat a fordított fázisú kolonnákkal működő HPLC. Ezen kívül léteznek vékonytöltetű kromatográfia (TLC), méret-exklúziós kromatográfia (SEC), ioncsere kromatográfia és affinitás kromatográfia.

Rendszerint kolonnát, vezető fázist és detektáló rendszerrel dolgoznak. Detektorok között gyakoriak a UV–Vis detektorok és a refraktív index (RI) detektorok, valamint a tömegspektrometria (MS) vagy más speciális detektorok, amelyek a jel intenzitását mérik és azonosítják az összetevőket.

Az eljárás tervezése magában foglalja a minta előkészítését, a megfelelő hordozó fázis és mobil fázis kiválasztását, valamint a rendszerparaméterek meghatározását. A módszerfejlesztés során kalibráció, validáció és a határértékek meghatározása szükséges. A kromatográfiát széles körben alkalmazzák élelmiszer-biztonság, gyógyszeripar, környezeti analitika és biotechnológia területén.