kollagénbontást

Kollagénbontás alatt a szervezet extracelluláris mátrixában található kollagén rostok lebontását értjük, amely a kötő- és szöveti szerkezet megújulásának része. A kollagén a szövetek alapállományának meghatározó eleme, és turnoverje a sejtek által végzett szintézis és proteolízis kölcsönhatásával valósul meg.

Az enzymatik bontás fő felelősei a metallo- és endopeptidázok közé tartozó kollagenázok (MMP-k). Ezek közül a MMP-1 (kolagenáz-1), a MMP-8 (neutrofil kollagenáz) és a MMP-13 kulcsszerepet játszik fibrilláris kollagén típusok I–III hasításában. A bontási folyamatot gyulladásos mediátorok (például IL-1, TNF-α) és a környezeti hatások, mint a UV-sugárzás, szabályozzák, amelyek fokozhatják az MMP-ek szintézisét és aktivitását.

A normál körülmények között a kollagén turnover lehetővé teszi a gyógyulást és a szövetek átalakulását; a szintézis és bontás közötti egyensúly felborulása kóros állapotokhoz vezethet, például öregedés során a bontás meghaladja a szintézist, vagy gyulladásos betegségekben a degradáció felgyorsul.

A szabályozás fontos elemei a TIMP-ek (tissue inhibitors of metalloproteinases), amelyek gátolják az MMP-ek aktivitását. Az egyensúlyzavar kötőszöveti betegségek, például osteoarthritis, tendinopátiák és fibrotikus állapotok kialakulásához vezethet.

Klinikai vonatkozásokkal összefüggésben a kollagén-bontási fragmentumokat néha biomarkerként mérik a betegség aktivitásának felmérésére, és a terápiák célja lehet az MMP-ek aktivitásának csökkentése, a gyulladás mérséklése, illetve a gyógyulást elősegítő kezelések alkalmazása.