kolagén

A kolagén a kötőszövetek leggyakoribb fehérjéje, amely hosszú, tripla hélix formájú láncokból áll. A molekula számos alfa-szálból áll össze, amelyeket fibrillumokba rendeződve az extracelluláris matrixben helyezkedik el, és e szerkezete adja a szövetek mechanikai erősségét és rugalmasságát. A kollagén szintézise és lebontása dinamikus folyamat, amely alapvetően a sejtek és enzimek koordinációját igényli.

A leggyakoribb típusok közé tartozik a típus I, II és III. A típus I a bőrben, csontokban és inakban fordul elő leggyakrabban; a típus II főként porcokban található; a típus III a bőr és egyéb szervek retikuláris hálózatáért felel; emellett a típus IV a basement membrane-ekben játszik szerepet. A különböző típusok eltérő elhelyezkedést és funkciót biztosítanak a szervezetben.

A szintézise során fibroblasztok és chondrocyták prosztagén formában kezdenek hozzá a prekurzor kollagén előállításához, amely a endoplazmatikus retikulumon keresztül prokolagénné alakul. A hidroxiláció és glikoziláció elengedhetetlen a stabil tripla hélix kialakulásához, és a végleges, sejten kívüli fibrillumok keresztkötése lysil-oxidáz által történik, ezzel növelve a szövetek szilárdságát.

Funkciói közé tartozik a mechanikai tartósság biztosítása, a bőr rugalmassága, a csont- és ínrendszer szerkezeti integritásának fenntartása, valamint a sebgyógyulásra való felkészülés. A kollagén lebomlását MMP enzimek végzik.

Forrásai főként állati eredetűek, például bőr, csont és porc. Étrend-kiegészítőként hidrolizált kollagént is forgalmaznak. A szervezet a bevitt kollagént bontja aminosavakra és peptidekre, majd szükség szerint felhasználja. A vitamin C nélkülözhetetlen a szintézishez. Néhány vizsgálat szerint a kollagén-kiegészítés javíthatja a bőr és ízületek állapotát, de az eredmények vegyesek és bizonyítékuk korlátozott.