klímaváltozással

Klímaváltozás, vagy éghajlatváltozás a Föld éghajlatának hosszú távú, tartós megváltozását jelenti. Fő elemei a globális átlaghőmérséklet emelkedése, a csapadék- és szélsőségek mintázatainak átalakulása, továbbá a tengerek szintjének emelkedése és a jégtakaró megváltozása. A jelenség ma nagyrészt az emberi tevékenységek következménye, elsősorban az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése miatt.

Fő üvegházhatású gázok közé tartozik a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a nitrogén-oxidok (N2O) és a fluorozott gázok. Ezek forrásai között kiemelkedőek a fosszilis tüzelőanyagok égetése, ipari folyamatok, közlekedés, mezőgazdaság, erdő- és földhasználat változásai, valamint bizonyos ipari folyamatok.

Következmények közé tartoznak a hőhullámok, szélsőséges esőzések és hosszabb szárazságok gyakoriságának növekedése, a gleccserek olvadása, a tengerek szintjének emelkedése és ökoszisztémák átalakulása. Ezek hatásai regionálisan és gazdasági szinten is érezhetők, és érintik a vízhez és élelmiszerekhez való hozzáférést, az egészséget és a közösségek életszínvonalát.

Megoldási megközelítések közé tartozik a kibocsátások csökkentése (mitigation) megújuló energiákra és energiahatékonyságra átállás, közlekedés és ipar átalakítása, erdőgazdálkodás, valamint karbonlábnyom-csökkentés. Adaptációs intézkedések közé tartozik a vízgazdálkodás, fejlett mezőgazdasági gyakorlatok, infrastruktúra ellenállóvá tétele és kockázatkezelés.

Nemzetközi keretek közé tartozik a Párizsi Megállapodás, amely a felmelegedés 1,5–2°C közötti korlátozását célozza, és ahol országok nemzeti terveket dolgoznak ki. A tudományos értékeléseket rendszeresen közzéteszi az IPCC, és ezekhez igazodnak a regionális és nemzeti politikák.