kiterjedtsége

Kiterjedtsége (kiterjedés) a dolog méretét, hatókörét vagy terjedését jelenti, és több területen használják a jelentését. Szó szerint az, hogy valami mennyire terjed ki a térben vagy időben, de gyakran átvitt értelemben is értelmezhető, például egy jelenség vagy adat halmazának lefedettségére utalva.

A matematikában és geometriában a kiterjedtség a test vagy halmaz által elfoglalt tér mennyiségét jelenti. Egy egyenes vonal kiterjedtsége végtelen, mert hosszúsága nincs határa; egy sík vagy test kiterjedése pedig lehet területe vagy térfogata, attól függően, hogy milyen dimenzióban értelmezzük. Egy véges halmaz kiterjedtsége általában az elemek számával adható meg (kardinális szám). A halmazok kiterjedtségét gyakran a mértékfogalmakkal írják le, például a Lebesgue-mértékkel, amely a területet, tömeget vagy más mértéket fejezhet ki.

Fizikában a kiterjedtség a testek térbeli kiterjedését jelenti, vagyis hogy mennyire terjednek el a térben. A filozófiában pedig a testek anyagi tulajdonságaként az a képzet jelenik meg, hogy lényegük megteremti a térbeli foglalatosságukat.

Példák: a [0,1] szakasz kiterjedtsége a hosszával egyezik meg; a természetes számok halmazának kiterjedtsége végtelen; egy térkép területe a lefedett földrajzi régió kiterjedését adja meg.

Lásd még: kiterjedés, terjedelem.