jótékonyság

Jótékonyság olyan önként vállalt cselekedetek összessége, amelyek célja mások jólétének javítása, a szenvedés enyhítése vagy a társadalmi szükségletek kielégítése. Ide tartozik adományozás, adományok felajánlása, önkéntes munka, valamint szervezett formában működő jótékonysági tevékenységek és programok.

A jótékonyság története összefonódik a vallási és közösségi hagyományokkal; a modern értelemben vett adományozás és nonprofit szervezetek fejlődése a 19–21. században erősödött. A társadalmi felelősségvállalás és az állami szociális segítés közötti kölcsönhatás formálta a gyakorlatát.

Jótékonyságot gyakran működtetnek alapítványok, egyesületek, vallási közösségek és magánadományozók. A jogi formák és adókedvezmények országonként eltérőek; Magyarországon például az alapítványok és civil szervezetek fontos szereplők a támogatások kezelésében. A tevékenységek közé tartozik források gyűjtése, segélyezés, oktatási és egészségügyi programok, krízishelyzetekre adott gyors reagálás.

Az értékelés során kiemelik az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a hatékonyságot. Kritikák között gyakran felmerül, hogy egyes szervezetek adománygyűjtése túlzottan a marketingre koncentrál, vagy a támogatást nem mindig a leghatékonyabb módon osztják szét. A fenntartható jótékonyság a hosszú távú fejlesztési célokat és a társadalmi rendszerek megerősítését is figyelembe veszi.