jelzáloghitelezést

Jelzáloghitelezés olyan pénzügyi tevékenység, amelyben a hitelnyújtó a kölcsön összegét ingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal biztosítja. A jelzálog a törlesztés elmulasztása esetén lehetővé teszi a hitelező számára, hogy az ingatlant értékesítse a tartozás teljes összegének visszafizetése érdekében. A gyakorlati folyamatban a hitelfelvevő (adós) és a hitelintézet közötti hitelügyletről van szó, amelyet általában lakás- vagy kereskedelmi ingatlanok finanszírozására használnak.

A jelzáloghitelezés folyamata általában a következő lépésekből áll: hiteligénylés és előzetes bírálat, ingatlan értékbecslése, jogi vizsgálat a tulajdonjog és tehermentesség tekintetében, szerződéskötés és a jelzálogjog bejegyzése a földhivatalnál, majd a hitel folyósítása. A jelzálog értéke és a hitel összege közötti arányt gyakran hívják hitel-érték aránynak (LTV), amely a fedezet értékéhez viszonyított hitelméretet mutatja.

A kamatok és díjak sokfélesége jellemző: lehetnek fix vagy változó kamatozású konstrukciók, a teljes költségek között szerepelhetnek értékbecslési díj, földhivatali bejegyzési díj, közvetítői jutalék és egyéb adminisztrációs költségek. A futamidő alatt a kötelezettségek teljesítése és a vagyont érintő körülmények megváltozása befolyásolhatja a hitel feltételeit.

Veszélyek közé tartozik az ingatlanérték változása, a kamatkockázat és a hitel folyósításának vagy visszafizetésének személyes helyzethez kötődő befolyásoltsága. A jelzáloghitelezés szabályozása és felügyelete Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank feladata, amely fogyasztóvédelmi előírásokat és átlátható tájékoztatási kötelezettségeket ír elő a hitelnyújtók számára.