jódhiánya

Jódhiány olyan állapot, amely akkor alakul ki, amikor a szervezet nem jut elegendő jódhoz. A jód alapvető összetevője a pajzsmirigyhormonoknak (tiroxin és trijód-tironin), amelyek az anyagcsere és a növekedés szabályozásában játszanak szerepet. A világon az egyik leggyakoribb mikrotápanyag-hiányként tartják számon, különösen olyan régiókban, ahol a talaj alacsony jódtartalmú, és az étrend nem biztosít elegendő jódot.

Okok és kockázatok közé tartozik az alacsony jódbevitel vagy a nem megfelelően jódosított élelmiszerek használata. A terhes nők és a gyermekek különösen veszélyeztettek, mivel megnövekedett a jódigényük a fejlődéshez. Emellett a goitrogén hatású ételek és bizonyos környezeti tényezők növelhetik a kockázatot. A jódhiány hosszú távú következménye közé tartozhat a pajzsmirigy megnagyobbodása (goiter), hypothyreózis, és súlyos esetekben a terhesség alatt vagy korai életkorban kialakuló cretinizmus vagy más fejlődési rendellenességek, amelyek kognitív és motoros problémákat okozhatnak.

Diagnózis és monitorozás során közösségi szinten a vizelet jódkoncentrációját (UIC) mérik. A medián UIC 100 µg/L alatti értékei deficienciát jeleznek a teljes népességben; terhes nők esetében gyakran 150 µg/L feletti célértéket próbálnak elérni.

Megelőzés és kezelés fő eszköze a jódosított só széles körű használata (univerzális sóizodizáció). Ezenkívül terhes nőknek és szoptatós anyáknak jód-kiegészítés ajánlott, és szükség esetén más formában történő pótlás. Fontos a monitorozás és az optimális egyensúly fenntartása, mivel a túlzott jódbevitel is pajzsmirigy-problémákat okozhat.