izotópjainak

Az izotópok olyan ugyanazon kémiai elemnek a változatai, amelyek ugyanannyi protont tartalmaznak, de különböző számú neutront. Ennek eredményeként az atommag tömege és összetétele megváltozik, miközben a kémiai tulajdonságaik nagyrészt megegyeznek. Az izotópok töltése és elektronfelhője azonos, ezért általában azonos kémiai viselkedést mutatnak, csak fizikai tulajdonságaikban különböznek.

Az izotópok két fő csoportja a stabil és a radioaktív izotópok. Stabil izotópok nem bomlanak spontán, míg a radioaktív izotópok magbeli átmenetük során sugárzást bocsátanak ki és idővel átalakulnak más elemekké. A természetben egy elem több izotóppal fordulhat elő, ezek relatív aránya elemenként különböző lehet.

A mérnöki, tudományos és orvosi alkalmazásokban fontos szerep jut az izotópok azonosításának és mérésének. A tömegspektrometria például lehetővé teszi az izotópok relatív mennyiségének és arányainak pontos meghatározását. Természetes és mesterséges forrásokból is előállíthatók, a radioizotópokat gyakran használják nyomjelzőként vagy energiaforrásként.

Gyakorlati példák közé tartozik a radiokarbon-datálás a korok meghatározására, a medicinában alkalmazott tracer technikák és izotópos képalkítás (például technetium-99m vagy fluor-18 jelölésű készítmények), továbbá környezeti, geokémiai vizsgálatok és nukleáris energia kutatása. Az izotópok tanulmányozása lehetővé teszi a természetes és mesterséges folyamatok részletes megértését és ellenőrzését.