izotópjaik

izotópjaik

Az izotópok olyan atomok, amelyeknek ugyanaz az atomszáma, de eltérő a tömegszáma. Az atomszám határozza meg az elem kémiai tulajdonságait, mivel ez az atommagban található protonok számát jelenti. A tömegszám viszont az atommagban található protonok és neutronok együttes számát jelenti. Tehát, ha két atomnak ugyanaz az atomszáma, akkor ugyanaz az elem, de ha eltérő a tömegszámuk, akkor izotópokról beszélünk. Az izotópok eltérő számú neutronnal rendelkeznek az atommagjukban.

A legtöbb elemnek léteznek izotópjai. Például a hidrogénnek három gyakori izotópja van: a protium (egy proton, nincs neutron), a deutérium (egy proton, egy neutron) és a trícium (egy proton, két neutron). Míg a protium és a deutérium stabil, a trícium radioaktív. A szénnek is vannak izotópjai, mint a szén-12 (hat proton, hat neutron) és a szén-14 (hat proton, nyolc neutron). A szén-12 a leggyakoribb stabil izotóp, míg a szén-14 radioaktív és az idősek kormeghatározására használják.

Az izotópokat megkülönböztethetjük egymástól a tömegszámuk alapján, amelyet általában az elem vegyjelét követő számként jelölnek (pl. H-1, H-2, C-12, C-14). Az izotópoknak eltérő fizikai tulajdonságai lehetnek, mint például a sűrűség vagy az olvadáspont, de kémiai tulajdonságaik nagyrészt megegyeznek, mivel az elektronhéj szerkezete, amely a kémiai reakciókat meghatározza, csak a protonok számától függ. Bizonyos esetekben azonban, különösen a könnyebb elemek izotópjainál, kimutathatók kisebb eltérések a kémiai reakciók sebességében is, ezt izotóphatásoknak nevezzük.