izomrostokat

Az izomrostok a vázizomzat alapvető sejtes egységei. Egy izomrost multinukleáris sejt, amelyet több myoblast fúziója hozott létre. Hosszú, szálas felépítésű, myofibrilákból áll, amelyekben a kontrakciós egységek, a szarkomerek találhatók. A rost szarkoplazmája kiadja a szükséges energiát mitokondriumokkal és glikogénraktárakkal. A Ca2+ felszabadulása a szarkoplazmatikus retikulumból indítja el a kontrakciót, a troponin-tropomyosin szabályozza az aktin–myosin kapcsolódást.

Az izomrostokat motoros egységek végzik: egy motoneuron és az általa innervált izomrostok összessége. Az ingerület átjut a neuromuszkuláris szinapsisból, Ca2+ felszabadulása a rostban elindítja a cross-bridge ciklust, amely az izomrost összehúzódását okozza. Az erőt és gyorsaságot a rostok típusa és az idegaktivitás is meghatározza.

Fajtái közé tartoznak Type I (lassú, oxidatív metabolizmusú, sok mitokondrium, tartós tevékenységre alkalmas), Type IIa (gyors, oxidatív-glykolitikus), Type IIx/IIb (gyors, főként glikolízis útján energiát termel). A rosttípusok aránya személyenként és edzettségi állapot szerint változik, és edzéssel részben átalakulhat.

Az edzéshez való alkalmazkodás során a rostok mérete és oxidatív kapacitása növekedhet, különösen állóképességi terhelésre. Satellite sejtek szerepet játszanak a regenerációban, és idősebb korban a rostok sorvadása (sarcopenia) befolyásolja az izomzat tömegét és erősségét.