inaktiváló

Inaktiváló szóban az ilyen megnevezés egy anyagot vagy folyamatot jelöl, amely egy biológiai vagy kémiai rendszert inaktív állapotba hoz, vagyis funkcióját jelentősen, vagy teljes mértékben kikapcsolja. Gyakorlati területei közé tartozik a biokémia, mikrobiológia, immunológia és gyógyszerészet. Inaktiválók lehetnek kémiai adalékanyagok, fizikai hatások vagy biokémiai folyamatok.

Az inaktiválás mechanizmusa sokféle lehet. Gyakran irreverzibilis: kovalens módosítás, oxidáció vagy denaturáció révén megszűnik az aktív központ működése. Előfordulhat azonban reverzibilis formája is, ha a változások nem rögzülnek véglegesen. Az inaktiválók célja, hogy megakadályozzák a biológiai aktivitást anélkül, hogy minden esetben teljesen elpusztítanák az összes szerkezeti elemet, így bizonyos szerkezeti jegyek megőrizhetők lehetnek.

Az immunológiában és vakcinafejlesztésben különösen fontos, hogy az inaktiváló anyagok olyan legyenek, amelyek eltávolítják a fertőző képességet vagy toxinok hatását, miközben megőrzik az antigénikus tulajdonságokat. Példák közé tartozik a formaldehid és a glutaraldehid vírusok vagy toxinok inaktiválására, valamint a β-propiolaktone; fizikai módszerek közé tartozik a hőkezelés és UV-sugárzás. Ezeket a technikákat gondos ellenőrzésnek és biztonsági megfontolásoknak kell kísérniük.

Összegzésképp, az inaktiváló mechanizmusok célja a biológiai aktivitás kikapcsolása úgy, hogy a releváns szerkezeti és antigenikus jellemzők minél jobban megőrződjenek.