immunológia

Az immunológia a biomedicina egyik ága, amely az immunrendszer felépítését, működését és a szervezet védelmét szolgáló válaszmechanizmusokat vizsgálja. Fontos területei közé tartozik a veleszületett és a szerzett immunitás, az immunválasz szabályozása, az immunopathológiák megértése, valamint a vakcináció és az immunterápia klinikai alkalmazása.

Az immunrendszer két fő ágára osztható: veleszületett immunitás és adaptív immunitás. A veleszületett rész erős gyors válaszokat ad fizikai és kémiai akadályokkal, fagocitózissal, természetes ölő sejtekkel és a komplementrendszerrel. Az adaptív immunitás a B- és T-sejtekre épül, ők antitesteket és citotoxikus válaszokat adnak, és memória formájában megőrzik a korábbi fertőzéseket. Az antigének prezentációjára a dendritikus sejtek, makrofágok és más antigen-presentáló sejtek szolgálnak.

A gyakorlatban az immunológia a fertőző betegségek megelőzésére és kezelésére irányuló megközelítéseket is lefedi. Ide tartozik az autoimmun betegségek és immunhiányos állapotok vizsgálata, a szervátültetések immunológiai kezelése, az allergiás reakciók és a tumor immunológiája, valamint a vakcináció és immunterápia. A kutatásokban különféle módszereket alkalmaznak, például szerológiai vizsgálatokat, áramlási citometriát, ELISA-t és molekuláris technikákat, ideértve a gén- és monoclonális antitestek alkalmazását.

Az immunológia története a 18–19. század megfigyeléseitől indulva fejlődött ki, és fontos mérföldkövei között szerepel Jenner oltási kísérlete, Pasteur munkássága, Metchnikoff fagocitózis-központú megközelítése, valamint Burnet clonal selection elmélete, amely a szerzett immunitás alapjait adja. Ezek a felismerések lehetővé tették a vakcinációt, a diagnosztikát és a terápiás immunológiát.