húgyvizet

Húgyvíz, magyarul vizelet, a vese által szűrt folyadék, amely a vérben felhalmozódó anyagcsere-termékeket hordozza és a húgyutakon keresztül távozik a szervezetből. A glomerulusokban történő szűrés és a tubulusokban zajló visszaszívás–szekréció révén keletkező vizelet a húgyhólyagba gyűlik, majd ott tárolódik, és a húgycsövön keresztül kiürül.

Fő összetevője a víz, de oldott anyagok is találhatók benne: urea, kreatinin, húgysav, elektrolitok (nátrium, kálium, klorid), különféle szerves és ásványi anyagok. A vizelet összetétele függ a táplálkozástól, a folyadékbevittől és a veseműködéstől. Színe általában sárgás, pigmentje az urochrom; a pH tartománya széles, 4,5–8 között változhat, átlagosan közel a 6-hoz. Az átlagos napi mennyiség felnőtteknél kb. 1–2 liter.

A víz- és elektrolit-egyensúly szabályozásában a vesék és a hormonrendszer vesz részt. Az antidiuretikus hormon (ADH) növeli a víz visszaszívását a vesében, míg az aldoszteron befolyásolja a nátrium visszaszívását és a folyadék-egyensúlyt. A húgyhólyag tárolókapacitása körülbelül 400–600 ml; a micturációs reflex a hólyag telítődésére indul el.

Az orvosi gyakorlatban a vizeletvizsgálat alapvető diagnosztikai eszköz, amely a cukor, fehérje, vér, fertőzésre utaló jelek és számos anyagcsere-termék jelenlétét mutatja. 24 órás vizeletgyűjtésre is sor kerülhet a pontosabb értékelés érdekében. A mintát tisztán és steril módon gyűjtik, és a laboratóriumba szállítják vizsgálatra.