harmonikusokra

A harmonikusok a rezgő rendszerekben a fundamentális frekvencia f0 egész számú többszösei: nf0, ahol n = 1, 2, 3, … . Ezek az összetevők adnakja a jel vagy hang spektrumát, és meghatározzák a hangzás jellegét. A harmonikusok jelenléte akkor figyelhető meg, amikor a test vagy közeg egyszerre több módusban rezeg.

Az akusztikában és a zenében a harmonikusok a természetes rezonancia-módusokból adódó részfrekvenciák. Egy húros hangszer vagy levegőoszlop rezgése során több egyszerű módusra oszlik szét, így jön létre a harmonikus sor. A különböző harmonikusok amplitúdói és arányai alakítják a hangszer timbréjét, vagyis a hangszín karakterét.

Technikai értelemben a harmonikusokra bontást Fourier-elemzés végzi: egy összetett jel spektruma megjeleníti az f0, 2f0, 3f0, … többszöröseit és azok erősségét. A jelben megjelenő meghatározott többszörösök a hangminőséget befolyásolják. Nemlineáris rendszerekben azonban harmonikus torzítás fordulhat elő, amikor nem kívánt harmonikusok jelennek meg, torzítva a jelet.

Alkalmazások széles skálán: hangtervezés és hangszín-kialakítás, hangolás és intonációs munka, valamint jelfeldolgozás és spektrális analízis a mérésben. Harmonikusan összefügg az analóg és digitális kommunikációval, ahol a jelminőség és a zajcsökkentés szempontjából fontos a harmonikus összetevők figyelése.