hamvasztást

Az elhunyt testének olyan diszpozíciós módja, amely során a testet magas hőmérsékleten elégetik. A folyamat célja a test megőrzött maradványainak csökkentése és a hamvak előállítása. A hamvasztást megfelelő engedéllyel rendelkező temetkezési vállalatok végzik.

A végrehajtás részletei: az elhunyt személyazonosságát ellenőrzik, majd a testet egy speciális hamvasztókemencébe helyezik. A hőmérséklet általában 800–1 000 Celsius fok között van; a szövetek elégnek, a maradék a csontmaradványok. Ezeket ezután finom porrá őrlik, és a kapott anyagot hamvakként nevezik.

A hamvak általában urnába kerülnek; az urnát a temetői síremlékben, columbáriumban vagy otthon is elhelyezhetik a család. Tág lehetőségek: megőrzés, szétosztás a hozzátartozók között, vagy a hamvak hivatalos megújítása egyes temetőkben.

Vallási és kulturális nézetek szerint a hamvasztás elfogadottsága változó lehet; egyes vallások például hagyományosan támogatják, mások tiltják vagy korlátozzák. Az országon belüli törvények és helyi rendeletek befolyásolják, hogy hol és hogyan lehet hamvasztani, valamint hogyan lehet a hamvakat elhelyezni.

Összegzés: a hamvasztás egy növekvő tendencia a temetkezés terén, amely a környezetvédelmi és költségvetési szempontok figyelembevételével választandó lehetőség.