gyulladása

A gyulladása, azaz a gyulladás állapota, a szervezet védekező válasza a károsító hatásokra. Célja a károsító tényező eltávolítása, a sérült sejtek feldolgozása és a szövetek regenerációjának elősegítése. A folyamat általános célja a szövetvédelmet és a gyógyulást támogatni.

Kiváltó okai közé tartoznak a fertőzések (bakteriális, vírusos), sérülések, irritáló anyagok, égési vagy vegyi károsodás, valamint autoimmun vagy allergiás folyamatok. A gyulladás lehet akut vagy krónikus. Akut gyulladás rövid ideig tart, általában néhány nap vagy hét; krónikus gyulladás hónapokra vagy évekig is fennállhat, gyakran valamilyen állandó kiváltó tényező vagy nem megfelelő gyógyulás eredménye.

A gyulladás jellegzetes tünetei közé tartozik a pirosság (rubor), melegség (calor), duzzanat (tumor), fájdalom (dolor) és funkcióvesztés (functio laesa). A helyi válaszért felelős mediátorok közé tartozik a hisztamin, a prosztaglandinok és különféle citokinek, amelyek fokozzák a véráramlást és a sejtek toborzását.

Diagnózisa általában a tünetek megfigyelésén, fizikai vizsgálaton és kiegészítő vizsgálatokon alapul, például laboratóriumi markerek (CRP, ESR) vagy képalkotó vizsgálatok. Kezelése a kiváltó ok megszüntetésére irányul, és magában foglalhat gyulladáscsökkentő szereket (NSAID-ek, kortikoszteroidok), antibiotikumokat fertőzés esetén, valamint pihenést és helyi terápiát.

A gyulladás általában gyógyuló folyamat, de krónikus formája szövetkárosodáshoz vezethet. Megelőzése a fertőzések megfelelő kezelése, egészséges életmód, toxikus anyagok kerülése és az autoimmun betegségek gondozása.