grafikonokat

A grafikonok olyan vizuális ábrázolások, amelyek adatok kapcsolatát vagy trendjeit mutatják be koordináta‑tengelyeken, oszlopokban, vonalakban, körökben vagy pontokban. Céljuk, hogy összefüggéseket könnyebben felismerjünk, és az információ összehasonlítható legyen. Grafikonokat széles körben használnak a tudományban, gazdaságban, médiában és a közéletben, hogy adatokat érthető módon szemléltessenek.

A leggyakoribb típusok közé tartoznak a vonalas grafikonok (line chart), amelyek az időbeli változást mutatják; az oszlop- vagy sávgrafikonok (bar chart) összehasonlításokra szolgálnak; a kördiagramok (pie chart) arányokat szemléltetnek; a pontdiagramok (scatter plot) a két változó közti kapcsolatot igyekeznek feltárni; a hisztogramok (histogram) pedig az adatok gyakoriság-eloszlását jelenítik meg. Emellett léteznek például terület-, bubble- vagy box plot típusok is, különböző analitikai célokra.

Készítéskor fontos a világos címek és feliratok használata, az x- és y-tengelyek egyértelmű megnevezése, az egységek feltüntetése és a megfelelõ skálázás. Ajánlatos elkerülni a torzító elemeket, például akkor is mutatni az adatokat, ha a nulla nem releváns kezdőérték, vagy gondosan jelölni az eltéréseket és a modell feltételezéseit. A grafikonokat gyakran színekkel és jelölésekkel egészítik ki, de érdemes figyelembe venni a színvakosságot és a kontrasztot.

Történetileg a grafikonok a statisztika és a vizuális adatrögzítés fejlődésének részei. William Playfair a 18. század végén fejlesztett ki olyan alapvető grafikonokat, mint a vonalas és a sávos diagramok, valamint a tortadiagram, és ezek alapjai a modern adatelemzési eszközöknek. Ma a grafikonokat számítógépes szoftverekkel és programozási könyvtárakkal hozzák létre, hogy komplex adatokat érthetően mutassanak be.