geokémiát

Geokémia a Föld és más égitestek kémiai összetételének és a kémiai folyamatok időbeli alakulásának vizsgálatával foglalkozó földtudomány. A tudományág középpontjában az elemek megoszlása a különböző földtani egységekben, a kőzetek, a víz, a talaj és az atmoszféra kölcsönhatásai, valamint a geokémiai ciklusok állnak. Célja a kémiai folyamatok mechanizmusainak feltárása és az összefüggések modellezése a geológiai idők és jelenkori viszonyok között.

Történelem és koncepciók. A modern geokémia gyakran V. M. Goldschmidt nevét kapcsolja a kezdetekhez, aki a 20. század elején és közepén rendszerezte és fejlesztette a területet. A geokémia történetében fontos a kémiai analitika fejlődése, a molekuláris és isotópos vizsgálatok alkalmazása a kőzetek és a vizek összetételének megértéséhez, valamint a geológiai folyamatok időbeli rekonstrukciójához szükséges módszerek kidolgozása.

Alágazatok és módszertan. Kiemelt területek közé tartozik az isotópi-geokémia, amely izotóp arányokkal nyomon követi a folyamatokat és kormeghatározási lehetőségeket ad; a hidrogeokémia, pedogeokémia, környezeti geokémia és cosmogeokémia, vagyis a Naprendszer és a bolygók kémiai összevetése. Módszertanát a modern analitikai kémiából származó technikák határozzák meg: tömegspektrometria (ICP-MS, TIMS), IRMS-, XRF-, ICP-OES-alapú elemzés, valamint a geokémiai térképezés és modellezés.

Alkalmazások. A geokémia alapvető szerepet játszik ásvány- és érckutatásban, víz- és talajvizsgálatokban, környezeti kémiai értékelésekben, valamint a földtörténeti események és folyamatok megértésében, végső soron a földtani és környezeti döntések megalapozásában.