geodinamikai

Geodinamikai vagy geodinamika a Föld belső és felszíni dinamikus folyamatait vizsgáló tudományág, amely a kőzetek történt deformációit, a tektonikus lemezek mozgását és a földi felszín hosszú távú evolucióját igyekszik megérteni. A fő folyamatok közé tartozik a kőzetek viszkoelasztikus viselkedése, a köpenyben zajló párolgó és konvekciós áramlások, a lemezsubdukció és az óriási szintű hegyzetmegelőző, orogenezisre is ható folyamatok, valamint a felszín és a belső szerkezet közötti kölcsönhatások. A geodinamikai kutatások a konvektív mozgásokból adódó erőhatásokat, a lemezvonalak mozgását, tektonikai deformációt és nagy méretű krízelődéseket is magyaráznak.

A vizsgálat módszerei közé tartozik a szeizmika, gravimetria, magnetotelükrikás módszerek, geodézia (GNSS, laser ranging, műholdas gravitációmérések), valamint numerikus és kísérleti modellezés. Ezekkel feltárják a földköpeny termikus és kémiai szerkezetét, a kőzetek rheológiáját és a kőzetek viselkedését különböző hőmérsékleti és nyomáson. A geodinamikai modellek a bolygóglobális konvektív áramlásokat és a lemezek mozgását kombinálják a felszín deformációjával, ezzel segítve a tektoniának, vulkanizmusnak, földrengéseknek és geofizikai megfigyeléseknek a megértését.

Történetileg a geodinamika a korai isosztatizmus és a tektonikus elméletek fejlődésével kezdődött, majd a 20. század közepétől a lemeztektonika felé fordult, és ma is dinamikus, számítógépes modellezésen alapuló terület marad. Alkalmazásai közé tartozik a természetes kockázatok értékelése, ásványi források feltárása és a múltbeli geodinamikai események rekonstrukciója.