gamétákat

Gaméták a haploid reproduktív sejtek, amelyek a szaporodási ciklus során keletkeznek, és az összeolvadásukból zigóta alakul ki. A gamétákat általában meiosis útján hozzák létre, szerepük pedig a genetikai variáció biztosítása a megtermékenyítés során. A zigóta később diploid állapotba kerül, és a fejlődés további szakaszai ezt követik.

Két alapvető típus létezik: izogámia és anizogámia. Izogámiában a gaméták morfológiailag hasonlóak; anizogámiában a hím és női gaméta mérete vagy mozgása jelentősen eltér. Az állatok többségében anisogámia figyelhető meg: a hím gaméta, a spermium, kisméretű és mozgatott; a női gaméta, a petesejt, nagy és általában mozgás nélkül. Növényeknél és sok gombafajnál a megtermékenyítés a hím és női gaméták között történik: a pollen a hím gamétát viseli, a női gaméta pedig gyakran az embryo sacban található.

Életciklus- és genetikai szempontból a gaméták szerepe kiemelkedő: a meiózis során bekövetkező rekombináció és a megtermékenyítés révén minden zigóta új genetikai összetétellel jön létre, ez elősegíti a genetikai variációt és az evolúciós alkalmazkodást.

Terminológia és példák: a hím gaméta gyakran spermium, a női gaméta petesejt vagy ovum. Növényekben a hím gamétát hordozó részeket pollen szemcsék viselik, míg a női gaméta megtalálható az embryo sacban. A gaméták fejlődési útja fajonként változó, de funkciójuk mindenütt a megtermékenyítés és a szaporodás alapköve.